Kisebbet buktunk, mint Európa

Mégsem tűnik olyan katasztrofálisnak a szlovák gazdaság visszaesése, mint amire számíthattunk az előző hónapok adataiból. Ez derül ki a statisztikai hivatal gyors becsléséből, amely a gazdaság II. negyedéves visszaesését 12,1%-ra becsülte az előző év azonos időszakához hasonlítva.

Ez talán reményt kelthet bennünk, hogy elkezdődött a koronavírus-válságból való kilábalás, és az egész éves visszaesés talán mégsem lesz két számjegyű, hanem csupán mínusz 8-9 százalékos.

Ez a becslés azonban azt vetíti előre, hogy a szlovák gazdaság csak 2022 elején érheti el a megszokott szintjét, már ha a járvány további hullámai nem szólnak közbe. 

Egyesek persze már 7% alatti visszaesésben gondolkodnak, és optimizmusukat a júniusi vidámabb adatokra alapozzák. Illetve arra, hogy míg az első negyedéves szlovák visszaesés (-3,8%) mélyen az európai átlag alatt volt, a második negyedévi már jobb helyezést ért el a tagországok rangsorában, hiszen az európai átlag 14,1%, sőt az eurózónás átlag 15%-os visszaesést mutatott. Az országlistát tekintve Spanyolország szenvedte el a legnagyobb zuhanást a maga -22,1 százalékával. A sorrendet könnyen sejthetjük, hiszen a spanyolokat Európa beteg gazdaságai a Földközi-tenger mellékéről követik: Franciaország (-19%), Olaszország (-17,3%), Portugália (-16,3%). Bizakodva tekintünk a németekre, hiszen ők csak 11,7%-os visszaesést mutattak ki. Ez azért fontos, mert mi itt, Köztes-Európában túlságosan is függünk a németektől.

Magyarország visszaesése 13,5%-os volt, de azt is látni kell, hogy az első negyedévben még jelentős növekedést (2%) tudtak felmutatni, akkor, amikor már az EU GDP-je 2,5%-kal és az euróövezeté 3,1%-kal csökkent. Mindenesetre a magyarok bizakodóak, hiszen komoly mennyiségű pénzt öntenek a gazdaságba, elsősorban fejlesztési hitelek formájában, aminek a hatása várhatóan hamarosan megjelenik.

construction-1181982_1280.jpg

Hogy milyen lesz az év végi GDP, az a válságkezeléstől függ. Erre két út létezik. Vagy megpróbáljuk mérsékelni a válság hatásait (helikopterpénzzel, munkahelymentő csomagokkal stb.), vagy megpróbálunk előremenekülni, és elsősorban a válságálló vállalatoknál segítjük a fejlesztési folyamatokat. Általában minden ország gazdaságpolitikája ezek kombinációját használja, persze nem mindegy, milyen arányban, hiszen az első kategória intézkedéseit valamiből fizetni kell, legtöbbször államadósságok növelésével, míg a második zömmel a vállalatok hitelfelvételén alapul.

Az sem mindegy, ki milyen költségvetési mozgástérrel vágott neki a válságnak, vannak-e a költségvetésben tartalékai, rá tudja-e venni a bankjait, hogy hitelezzen a vállalati szférának, milyen könnyen jut kölcsönökhöz a kötvénypiacokon, vagy csak az EU-mentőcsomagjára számíthat.

Sok pénz érkezik

Márpedig Szlovákia elsősorban ez utóbbira számíthat, nem véletlenül minősítette Igor Matovič zseniális hírnek az elkövetkező időszakban rendelkezésre álló euró-tízmilliárdokat. Csak a 750 milliárdos mentőcsomagból 14,3 milliárd érkezik (7,5 milliárd támogatás és 6,8 milliárd hitel), amit 2021 és 2023 között kellene kimeríteni. Nagy kérdés, hogy valóban értelmesen tudjuk-e ezt felhasználni? Úgy tűnik, ennek legnagyobb felhasználója az állam lesz, és nem igazán gondolnak a vállalati szférára. Talán azért is, mert könnyebb állami nagyprojektekre lehívni az EU-s forrásokat, mint több száz különböző pályázati kiírást meghirdetni a különböző ágazatok különböző igényű vállalatai számára.

Az első pénzeket a mentőcsomagból reálisan 2021 második felében tudjuk lehívni, ehhez azonban valamilyen reformtervet kellene megalkotni.

Mivel az idő sürget, a Nemzeti Reformprogram első verzióját már október 15-ig be kellene nyújtani az Európai Bizottsághoz, és jövő év áprilisában eljutni a végső verzióig.  A Bizottság javaslata alapján a program prioritásai közé tartozna az államháztartás területe, az oktatás, a tudomány és a kutatás, az egészségügy, a munkaerőpiac, a közigazgatás minősége, a zöld gazdaság vagy a digitalizálás. Richard Sulík gazdasági miniszter még előnybe helyezné a közúti és a vasúti infrastruktúra építését, az átmenetet a CO2-mentes gazdaságra vagy a járulékok reformját.

restaurant-992534_1280.jpg

A pénzt tehát a reformátalakításokért kapjuk, ugyanakkor nem hevernek kész tervek a fiókban, s erről még csak vita sem folyik.

Milyen területeken számíthatunk reformokra? Első talán az oktatásügy, amelyre csupán a GDP 3,8%-át költjük (az EU-átlag 4,6%). Emelni kellene a pedagógusok bérét, és javítani az oktatás színvonalát, elsősorban a szociálisan hátrányos rétegek esetében. Az egészségügy terén ismert, hogy a szlovákiai polgár 3-4 évvel kevesebbet él, mint az EU-átlag, tehát erősíteni kellene a megelőzést, amire harmadannyit költünk, mint az EU-átlag. De említhetnénk az akut orvoshiányt vagy a kórházak eladósodottságát is. A munkaerőpiacon a leglátványosabbak a regionális különbségek, de ez összefügg a befejezetlen közúti infrastruktúrával.

Az államháztartás területén mindenképp átalakításra van szükség, hiszen jelenleg az adóbevételek nagyobb részét a munka utáni adók teszik ki, márpedig ez drágítja a munkaerőköltséget. El kell mozdulni a fogyasztás, illetve a környezetterhelés adóztatása felé, illetve javítani kell az adóbehajtás hatékonyságát. Mindez összefügg azzal is, hogy az idei költségvetési hiányt 12 milliárd euró körül várják, ami annyit jelent, hogy 65% fölé ugrik az ál-lamadósság.

Kiéheztetett vállalkozások

Úgy tűnik, a vállalkozások fejlesztésére nem sok pénz fog jutni, hiszen a kormányfő is kinyilatkozta, hogy sok ezer kisprojekt levezénylésére most nincs idő.

Helyette megoldaná a szennyvíz kérdését az összes községben, vagy építene akár tíz nagykórházat.  Persze a nagyprojekteknek is megvan a kockázatuk. A megtervezésük, engedélyeztetésük akár 2-3 évet is igénybe vehet. Az ilyeneket nagyvállalatok végzik, és egy közbeszerzés megtámadása több évvel elnyújthatja az építkezést. Ezért talán hasznos lenne, ha az önkormányzataink is beleszállhatnának a merítésbe kisebb projektjeikkel, hiszen ott megvan a tapasztalat. A vállalati szféra is joggal várná a segítséget, hiszen eddig jórészt csak magára hagyatkozhatott a válság elleni küzdelemben, pedig a kis- és középvállalatok képezik a gazdaság gerincét, és foglalkoztatják az emberek nagy részét. Rajtuk is múlik az ország versenyképessége, amire az eddigi szlovák gazdaságpolitika nem nagyon figyelt, csupán a szent GDP-mutató lebegett a szeme előtt. Ám amíg a GDP a jelenről, a versenyképességnek a jövőről kellene szólnia. Szlovákia ebben lecsúszott a környező államokhoz képest. Egyelőre stratégiánk sincs, hogyan lehetnének a vállalataink termelékenyebbek, milyen lépésekkel lehetne gyorsítani egy-egy ágazat fejlődését, vagy hogyan hozhatnánk helyzetbe a szlovák árut a piacokon.

weinstube-4055976_1280.jpg

Tudjuk, nehéz ezt a szférát támogatni, hiszen sokféle módon kellene. Eddig ez nem is sikerült, mert a támogatási programok túl voltak bürokratizálva és rájuk telepedett a korrupció. Inkább számíthatunk azzal, hogy a politikusok, kezükben a milliárdokkal, elkezdik építeni a kórházakat, az iskolákat ellátják új digitális eszközökkel, és a szennyvízcsatorna mellett optikai kábelt vezetnek be minden tanyára.

Sajnos az EU-tagságunk története arról tanúskodik, hogy a kormányaink mindig a könnyebb ellenállás felé mozdultak, annak ellenére is, hogy esetleg az itt élő vállalkozók érdeke mást kívánt volna. Márpedig a válság után valakinek dolgoznia, termelnie kellene, hogy adót is tudjon fizetni.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/35. számában.

(Írta: Matus Tibor. A cikk megjelent a ma7.sk oldalon.)

Kormányrendeletben pontosították a magyar határzár részleteit

Pénteken bejelentették, hogy szeptember elsejétől külföldi állampolgár Magyarországra nem léphet be csupán bizonyos kivételekkel, a biztonsági szabályok megtartása mellett. A részletek a Magyar Közlöny 195. számában jelentek meg vasárnap.

Magyar-szlovák
Fotó: Komka Peter
Illusztráció

A rendelet a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki.

A rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre, vagy arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a  határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (a továbbiakban: fertőzés) átesett.

A rendelet szerint a külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (a továbbiakban együtt: magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel –

kötelező egészségügyi vizsgálaton eshet át.

Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, 14 napra hatósági házi karanténban, vagy 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban kerül elhelyezésre.

A karanténban elhelyezett személy kérelmére a  karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a  karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal az  egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 PCR teszt – vegyen részt a felmentés megadása érdekében.

A magyar állampolgársággal nem rendelkezők Magyarországra történő belépésének szabályai

Nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – nem léphet be.

A fenti rendelkezés alól meghatározott esetekben, kérelemre felmentést adhat

a  Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a  BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitányság (a  továbbiakban: rendőri szerv).

A  rendőri szerv engedélyezheti a  beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja:

a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, magyar bíróság vagy hatóság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,

b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,

c) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,

d) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,

e) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a  fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az  ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a  munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,

f) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,

g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,

h) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy

i) az a)–h) ponton kívüli méltányolható ok.

A kérelem kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be.

Ha a  beutazásra ugyanabban az  időpontban kerül sor, és a  beutazás indoka azonos, úgy az  érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő.

Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében elegendő egy kérelmet benyújtani.

Az engedélyes a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles,

a) akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be,

b) akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az  illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok

A  külföldről érkező személy a  közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a  közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős miniszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll.

A fenti bekezdés szerinti korlátozás nélkül történő belépésre akkor kerülhet sor, ha a fenti bekezdés szerinti személy az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti.

Ingázók

A külpolitikáért felelős miniszter által – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok

Magyarország területére legfeljebb 24 órás időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek.

A fenti bekezdés szerint Magyarország területén tartózkodó személy

Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül elhagyni.

A külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott országgal szomszédos,

Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.

A közlönyben megjelent rendelet még szabályozza a katonai konvojok, a tranzit áthaladók, illetve a versenyzőkre, a sportszakemberekre, illetve sporteseményeken részt vevőkre vonatkozó rendelkezéseket. A kormány kiemelt sportrendezvények kapcsán követendő járványügyi előírások vonatkozásában külön kormányrendeletet dolgozhat ki.

 

(Írta: Matus Tibor. A cikk megjelent a ma7.sk oldalon.)

Ahol a régió a saját termékeit kezdi kínálni

Az Ister-Granum Eurorégiót 2008-ban Magyarországon elsőként, az EU-ban pedig a második határon átnyúló csoportosulásként jegyezték be. Az IG-Heritage szervesen épül az egyesület 2012-ben elindított helyitermék-programjára, megvalósított projektjeire.

A programcsomag hat részből áll, és egy határon átnyúló helyitermék-hálózatot, egyfajta klasztert kíván létrehozni, fejlesztve ezzel az eurorégió gazdaságát, javítva munkaerőpiaci helyzetét, és erősítve a regionális identitástudatot.

A csoportosulás több mint 80 településből áll, amelyben a szlovákiai rész (Párkány, Zselíz, Kürt, Bátorkeszi és vonzáskörzete) főleg agrárjellegű, míg Esztergom körzete inkább iparosodott lakossággal rendelkezik. Nagy Péter, az EGTC vezetője elmondja, hogy a projektcsomag kidolgozását egy felmérés előzte meg, amely során több mint 500 termelőt értek el a régióban több kategóriában, az élelmiszer-termelőtől a kézművesig. A régió a fürdői miatt milliós látogatottsággal bír, s erre is számítanak mint felvevőpiacra.

A teljes akciótervet (TAPE-t) magában foglaló öt, határon átnyúló projektpár koordinációs és kommunikációs feladatait végzi az EGTC. Nemcsak a szokásos aktivitásokat vállalta magára, hanem a helyi termékek népszerűsítését, a termékek piacra jutásának a segítését is. Olyan kiadványt terveznek, amely nemcsak a helyi termelők és piacok adatbázisát tartalmazná, hanem egyfajta régiós turisztikai, gasztronómiai térképként szolgálna a helyieknek és a régióba érkezőknek. Vállalták, hogy az Ister-Granum magyarországi védjegyét bejegyzik a térség szlovákiai részén is.

A védjegy piacra vezetését segítik a helyi termékek bemutatására, árusítására alkalmas polcok, standok beszerzésével, illetve egy applikáció segítségével, amellyel a vásárlók mellett a vendéglátóipari egységek is közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a termelőkkel.

helyi értékek

A régióban fekszenek Szlovákia legjobb szőlőtermő dűlői, ezért az akciótervben komoly hangsúlyt kap „A régió helyi borászait támogató szolgáltatások fejlesztése – Wine LAB” elnevezésű program. Ebben Muzsla község borlaboratóriumot hoz létre. A laboratórium eszközei 43-féle tulajdonságát tudják majd mérni a bornak. A laboratórium egyben meteorológiai előrejelző rendszert is működtet, ehhez a régió több pontján időjárási mérőállomást építenek.

A szolgáltatással szeretnék figyelmeztetni a borászokat az időjárás változásaira, hogy kivédhessék a kedvezőtlen hatásokat.

A magyar borászok bormintáit a kesztölci, felújításra kerülő Szívek pincében gyűjtenék, és hetente egyszer szállítanák a muzslai borlaboratóriumba elemzésre. A felújított pincében találkozókat is terveznek, ahol a borkészítésről, a jobb minőség és mennyiség előállításáról esik majd szó.

Az akcióterv következő projektje a helyi termékpiacokról szól. A projekt vezetője Szőgyén, ahol új funkciókkal bővül a tájház, és termékpiacot rendszeresítenek, illetve rendezvényeket tartanak. A megújuló tájházhoz épül egy 12 fő befogadására alkalmas pavilon és kültéri kemence.

Nagymaroson már heti két alkalommal működik a helyi termékpiac, de korszerűsíteni szeretnék a vizesblokkot is a piacra érkező vásárlók számára. Bajóton működik egy kisebb helyi termelői piac, ezt szeretnék bővíteni, illetve modern arculatot kialakítani a számára. Olyan közösségi tér kialakítását tervezik, amely más rendezvények megtartására is alkalmas lesz. Épül egy fedett pavilon, illetve a piactérre új eszközöket, padokat, asztalokat szereznek be.

A további projektben Párkány városa és egy esztergomi civil szervezet, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szintén a helyi termékek értékesítési infrastruktúráját készíti fejleszteni. A Párkány főutcáján, a város tulajdonában lévő épületet megújítják, ahol VIZA-központ nyílik. Az ingatlanon keresztül könnyen el lehet majd jutni a fürdőből a város központjában lévő sétálóutcára, magában az épületben pedig a régió helyi termelői mutathatják be és árusíthatják a terményeiket, termékeiket.

helyi értékek

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület a saját tulajdonában álló, de korszerűtlen állapotú ingatlanát fogja felújítani. A továbbiakban átvételi pontként és képzési helyszínként kívánják hasznosítani. Az egyesület több mint tíz éve üzemelteti a Kiskosár bevásárló közösséget. A megújított épületnek köszönhetően, eszközök, hűtők beszerzésének következtében már nem csak heti egy alkalommal (csütörtök délután) lehet átvenni a megrendelt termékeket, hanem más napokon is megkaphatják az interneten megrendelt árut. Az egyesület a szemléletformálást is szeretné előtérbe helyezni, például a háziasszonyoknak képzést indítanak a helyes befőzésről.

A Kiskosár-rendszert a projekt keretében Párkányban is elindítanák. Az akciótervben egy projekt a terményfeldolgozásról, illetve a rövid távú tárolásról szól. A regionális feldolgozási és kiskereskedelmi kapacitásokat fejlesztené Németh Árpád sikeres ipolyszakállosi vállalkozó, aki olyan gépet üzemeltetne, amellyel a térség kisebb termelői pépesíthetnék, pasztörizálhatnák, csomagolhatnák, címkézhetnék a terményeiket.

Nem nagy kapacitású gépben gondolkodtak, hiszen azt szeretnék, hogy ne kelljen keverni a termelők terményeit, hanem a gépsor segítségével minden termelő a saját termékét állíthatná elő.

A gépsor arra is alkalmas, hogy kisebb kiszerelést is választhassanak, és a vendéglátó egységek például a reggeliztetésnél felkínálva megkedveltessék a szállóvendégekkel a helyi termékeket.

Magyar oldalról a Börzsöny–Duna–Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület két átvevőpontot alakít ki a Szobi Kistérségben, ahol a termelőktől beérkező árukat tudják időlegesen tárolni, majd a viszonteladókhoz, vásárlókhoz eljuttatni. A Börzsönyben nagy hagyománya van a bogyósgyümölcsök termesztésének, s az új hűtőkonténerek elsősorban a kisebb termelőknek segíthetik a tárolást, amíg vevőre találnak. Az egyesület erősíteni szeretné a vevőkörét az iskolai, illetve a szociális intézmények konyháival, illetve beszereznek egy gépjárművet a régión belüli árumozgatásra.

Az akcióterv fő erénye abban rejlik, hogy a működő aktivitásokat sikerült egymással összekapcsolni. Nagy Péter azt is elárulja, hogy a jelenlegi szlovák–magyar határon átnyúló programok sokat segítenek a térségnek a kitűzött célok elérésében. A működő pályázatok egymást erősítik.

Elkezdik a Karva–Párkány–Helemba közötti kerékpárút kiépítését, így az ott épülő Ipoly-híd révén végre rákapcsolódhatnak az Eurovelo-6 nemzetközi kerékpárútra. Jelenleg az a feladatuk, hogy az érkező kerékpárosokat letérítsék a térségbe. Ehhez kerékpárpontok, pihenőhelyek, kijelölt kerékpárutak kellenek, illetve a felkapott fürdők vagy a bazilika mellé olyan attrakciók, mint a börzsönyi kisvasút, vagy a karvai Hrossó-kúria, illetve a zselízi Esterházy-kastély.

Megjelent a Magyar7 2020/34. számában.

Írta: Matus Tibor

Megyen a hegyen a turista…

Tombol a nyár, egy kicsit mindenki szenved a hőségtől, ilyenkor jó elmenni nyaralni. Persze ezt a szokásunkat is áthúzta a koronavírus. Még ha nem is fújta le teljesen a szabadságolásunkat, jelentősen megváltoztatta az idegenforgalmat. A megszokott tengerparti nyaralásukat jó páran lefújták, hiszen a vírus még itt tanyázik, és sok célországban újra növekedni kezdtek az esetszámok.

Az idegenforgalom Szlovákiában marginálisnak tűnhet, hiszen az Eurostat adatai szerint csak 1,8 százalékban részesül a gazdasági teljesítményünkből. A kedvelt célországaink közül azonban a horvátoknál és a görögöknél 7% volt a turizmus aránya a GDP-ben, a spanyoloknál 6,7%. Az áttételes hatásokkal együtt inkább 15–25% közötti arányról beszélhetünk. Ők sokkal érzékenyebben élik át ezt az időszakot.

A koronavírus a gazdaság több ágazatában behúzta a kéziféket, de talán az idegenforgalom szenvedte el a legnagyobb visszaesést. Az utazási korlátozások nálunk is távol tartották a külföldi turistákat. Márpedig Szlovákiában ezek hozták eddig az eladott vendégéjszakák 35 százalékát, és az ezekből származó bevétel majdnem 44 százalékot.

Persze a külföldiek elsősorban a fővárost, illetve a felkapott térségeket látogatták, ott is a drágább hoteleket keresték. A fővárosban például tavaly a külföldi turisták aránya több mint 60 százalék volt, és ők hozták a szállásadók bevételeinek a 68 százalékát.

Maradj otthon!

A visszaesés nagyságát jól tükrözi a májusi adat: az előző évihez képest 93 százalékkal esett vissza a látogatók száma. A külföldi turisták száma a tavaly májusi 225 ezerről idén 2 300-ra esett. Az idei kongresszusszezonra keresztet lehet vetni. A távoli országokból érkező látogatókkal sem számolhatunk, akik egy európai körút keretében megállnának nálunk 1-2 napra. A városi drága hotelek jó, ha 20 százalékos kihasználtságot mutatnak, ezért például Pozsonyban a Crowne Plaza, a River Park, a Sheraton vagy a Holiday Inn zárva tart.

Ahogy a külföldiek nem akarnak hozzánk jönni, úgy mi is meggondoljuk, hogy elutazzunk a tengerhez. Így gondolkodnak a turisták Európa legnagyobb küldő országaiban is, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban. Senki se szeretne hazaérkezve két hetet vesztegzár alatt tölteni. Legutóbb a megugró spanyol fertőzéses esetszámok miatt a brit kormány rendelt el 14 napos kötelező karantént a hazaérkezőknek.

Az sem csábító, hogy a Görögországba való belépés előtt 24 órával regisztrálnunk kell, hogy honnan jövünk, és hova tartunk. Ha nem tesszük, 500 eurós büntetést kaphatunk. Ezenkívül a határon szúrópróbával tesztelik a turistákat, ami után 24 órát kell várni a szobánkban – pozitív teszt esetén 14 napos karantén, ha megsértjük, 5 ezer euró a büntetés.

Arra számítanak, hogy Spanyolországban a megszokott 80 millióhoz képest talán 40 millió látogató lesz az idén, míg Olaszországban és Franciaországban a megszokott 90-100 millió helyett 40 milliónál is kevesebb.

Mi legyen a belföldi turizmussal?

Mindezek miatt logikus, hogy a belföldi turizmus megélénkülhet. Így tesz a magyar, aki az Adria helyett a Balatont, míg a szlovák a Magas-Tátrát választja. Persze ebből nem a nagyvárosok drága szállodái profitálnak, inkább a kisebb panziók és szállásadók. Láttunk képeket a Magas-Tátráról és a Balatonról, ahol nyugodtan kitehetnék a megtelt táblát. Érdekes, hogy a szlovákság a Balatont konkurensnek tekinti, talán nem véletlenül cikkeztek annyit a Balaton nyugati részének algásodásáról.

Kérdés persze, mekkora élmény kígyózó sorokban araszolni a népszerű tátrai turistautakon, vagy órákat várni a libegőre. Ezt sokan be is látták, és sokan elkezdték felfedezni Szlovákia rejtettebb régióit. Ezek egyike, még a szlovák sajtó szerint is, Gömör. A koronavírus másik nyertese a strandturizmus, ami azt bizonyítja, hogy Szlovákia elviselne még jó néhány fürdőt.

Kitörési lehetőség

Érdekes módon a gyógyfürdőink panaszkodnak. Egyrészt a járvány kitörése óta az orvosok kevesebb beutalót írnak ki, így elsősorban azokra a vendégekre számíthatnak, akik az ottlétüket maguk fizetik, nem pedig a szociális biztosító. A megszokott 180 ezernyi gyógyfürdőzőből – aki jó kliens, hiszen átlagban 12,8 napot tartózkodik a fürdőben – több mint 33 ezer a külföldi. Ezek 40 százaléka cseh. A csehek még jöhetnének is, de a cseh kormány, látva a cseh fürdők döglődését (ott a külföldiek aránya 44%), úgy döntött, hogy elindítja a Covid–Lázně programot, amelyben minden cseh polgárnak 150 eurót visszatérítenek, ha a cseh fürdőket látogatja. A program sikeres, hiszen július 17-ig a csehek már 100 ezer ilyen fürdőtámogatást használtak ki.

Ilyen példákat talán a szlovák kormány is átvehetne, ha nem kezelné mostohagyerekként az idegenforgalmat. Még szerencse, hogy az utazási utalványokat meghagyták, annak ellenére, hogy azt az egyik ősellenség, Danko kapitány javasolta. A járvány másik tanulsága a turizmus kapcsán, hogy nem elég a látnivaló, a természeti szépség, a történelmi és a kulturális érték. A turistának igényei vannak. Egyszerre akar megmerítkezni a történelemben, a gyógyvízben és este a sörben, hogy a hasát már ne is említsük. Hiába csodálatos Gömör, ha a turista nem talál kilométerenként vendéglőt, tíz kilométerenként fürdőt vagy más élményt.

A járvány, ha másra nem is volt jó, talán egy kicsit megnövelte a gömöri szállások kihasználtságát, és remélhetően sokaknak meghozza a kedvét, hogy olyanba fogjon bele, ami a turistának élményt, neki pedig hasznot hoz. Persze ez egy ördögi kör. Eddig azért nem nyitottak vendéglőt, mert kevés volt a turista, most viszont ott van a turista, de kérdés, hogy jövőre is eljön-e. Viszont ha nem nyílnak vendéglők, biztos, hogy a turista legközelebb más úti célt választ.

És itt jönne az állam szerepe. Egy átgondolt gazdaságfejlesztés mellett támogatást adhatna ebben a felfutó időszakban, hogy ha majd a térség turizmusának rendszere működni kezd, visszakapja azt adóban, áfában, illetve a kevesebb munkanélküli segély folyósításában. Persze ehhez szakértő kormány kellene. Az EU az elkövetkező időszakban biztosít forrásokat, ahhoz azonban, hogy Gömörnek is jó legyen, nem nagyprojektekre kell elkölteni minden pénzt.

Megjelent a Magyar7 2020/33.számában.

(Írta: Matus Tibor. A cikk megjelent a ma7.sk oldalon.)